Az ezerjó otthona, a Móri borvidék
A Mórtól Csáberényen át Csókakőig terjedő móri borvidék a Vértes és a Bakony-hegység közötti völgyek és dombok tagolta területen húzódik. A móri borvidék az egyik legrégebbi és legismertebb borvidék Magyarországon. A környéken többféle szőlőfajtát is termesztenek, azonban a leginkább elterjedt az ezerjó, amiből kiváló fehérborokat készítenek.
Az ezerjó egy kemény, későn érő, történelmi fehérbor szőlőfajta, amely a 19. században vált az uralkodó szőlőfajtává a borvidéken. Az ezerjó íze savanykás, fanyar, de egyéni és karakteres. Az ezerjó borokat általában szárazra vagy félszárazra készítik, de édes borokat is lehet belőlük készíteni. Az ezerjó mellett más fehérborszőlők is megtalálhatók Móron, mint például a leányka, a tramini, a rizlingszilváni, a zöld veltelini és az ezerfürtű. Emellett néhány vörösborszőlőt is termesztenek Móron, mint például a kékfrankos és a pinot noir. A móri borok általában véve savanykásak, alkoholban gazdagok és lassan öregednek.
A móri borok egyediségét a borvidéken található talajok és klíma is kedvezően befolyásolja. A talaj enyhén savas, jó vízáteresztő képességű és tápanyagban gazdag. A klíma pedig mérsékelt kontinentális, meleg és napos, de nem túl forró vagy száraz. A szőlőültetvények tengerszint feletti magassága 100-300 m, ami megóvja őket a fagytól és a túlzott csapadéktól egyaránt. A szőlő jól érzi magát ezen a területen, ezért is híres a móri borvidék.
A borvidék történelme és gasztronómiája
A móri szőlőtermesztés és bortermelés történelme több száz évre nyúlik vissza. A szőlőtermesztés Móron a középkorban kezdődött, amikor a kapucinusok telepedtek le a városban, melyet követően hamar elkezdték megművelni, s szőlővel beültetni a környező dombok lankáit. A 19. században a móri borok nagy népszerűségre tettek szert, és magas áron vásárolták őket külföldön. A móri borok hírnevét a bécsi császári udvar is elismerte, és több alkalommal is megrendelte a móri ezerjót. A 19. század vége felé a filoxéra járvány nagy károkat okozott a móri borvidék szőlő-ültetvényeiben is, azonban a környékbeli borászok hamar újra telepítették a szőlőt, s folytatták a bortermelést. A 20. században a szocializmus idején a nagyüzemi szőlő- és bortermelés vált jellemzővé Móron, de emellett a kisebb termelők is fennmaradhagttak. A rendszerváltás után a móri borvidék új lendületet kapott, és ma is sok minőségi bort készítenek itt.
A móri borokhoz jól illenek a hagyományos sváb ételek, amelyek a város gasztronómiájának alapját képezik. Például megkóstolhatod a kvircedlit, amely egy tésztaétel, amit szalakálival és tejföllel tálalnak. A kvircedlihez jól passzol egy pohár móri ezerjó, a borvidék jellemző fajtája, ami jól illik még a magyaros ételekhez is, például a pörköltökhöz vagy a halászléhez. Ha inkább húsos ételeket szeretnél, akkor választhatsz paraszttálat, amely különböző hentesárúkból és zöldségekből áll. A paraszttálhoz jól illik egy testes és savanykás móri fehérbor. Ha édességre vágysz, akkor próbáld ki a mákos gubát vagy a réteset, amelyek szintén sváb eredetű finomságok. A desszerthez ajánlom egy könnyű és frissítő móri borocskát.
A móri borvidék neves pincészetei
A környék egyik leghíresebb borászata a Geszler családi pincészet, amely a Geszler család generációkon átívelő szakértelmét és szenvedélyét ötvözi. A pincészet fő fajtája az ezerjó, a móri borvidék jelképe. A Geszler család többféle ezerjót készít, például szárazat, félszárazat, édeset, valamint pezsgőt is. A pincészet más fehérborokat is termel, mint a chardonnay, a sauvignon blanc és a zenit. A családi pincészet látogatókat is fogad, akik borkóstolókon vehetnek részt, megismerhetik a borászat történetét és filozófiáját is. A Geszler borok több díjat is nyertek különböző versenyeken:
- A 2021-es Vértes kincse cuvée aranyérmet kapott a 2021-es Móri Borvidék Borversenyen
- A 2019-es Ezerjó pezsgő ezüstérmet szerzett a 2020-as Pezsgővilág Kupa versenyen
- A 2018-as Ezerjó édes pedig bronzérmes lett a 2019-es VinAgora Nemzetközi Borversenyen
A Paulus borház szintén a móri borvidék egyik zászlóshajója, borászatuk 130 hektár termőterületen gazdálkodik. A pincészet fő fajtái a generosa, az ezerjó, az olaszrizling, a chardonnay és a királyleányka. A pincészet nemcsak borkészítéssel foglalkozik, hanem borszaküzletet, webáruházat és rendezvényhelyszínt is üzemeltet.
A Paulus borház több díjnyertes bort is készít:
- Boraik közül több is elnyerte a „Móri Borvidék Borverseny” aranyérmét, például a 2019-es Generosa, a 2019-es Ezerjó és a 2019-es Chardonnay
- A 2015-ös Paulus Brut pezsgő pedig az „Év Csúcspezsgője” díjat kapta
- A 2018-as és a 2019-es Paulus Rosé bor pedig az „Ország Legjobb Rosé bora” lett